Gyártó:  MÁV Gépgyár, Budapest, 1958
Tengelyelrendezés:  2’D-h2
Legnagyobb sebesség: 90 km/h
Kiszeret tömeg: 86,0 t
Tengelyterhelés: 14,75 t
Gőznyomás: 14 bar
Teljes hossz: 21045 mm (szerkocsival)

A 20. századi hazai gőzmozdonyépítésnek kétséget kizáróan az egyik legsikeresebb, hazánkban és külföldön, mindenekelőtt a környező országokban legismertebb típusa volt a MÁVAG-ban gyártott 122-s szerkezetszámú és a MÁV-nál 424 sorozatjelű mozdonysorozat. A többcélú, vagyis a személyszállító -és tehervonatok továbbítására egyaránt alkalmas mozdony az első tervek szerint  még 1’D tengelyelrendezéssel épültek volna, de az első világháborút lezáró trianoni békediktátum ismert következményei következtében, a hazai  vasutaknak a legtöbb és legjobb minőségű szeneket adó szénbányák a határokon kívül maradtak, ezért a  mozdony hosszkazánját át kellett tervezni. Az áttervezett kazán miatt a mozdony futóműve két futótengelyű és négy kapcsolt kerékpárú lett, a túlhevítő(k), és az ikergépezet (két azonos méretű henger) az eredeti terveknek megfelelő lett. A síktűzszekrényes állókazánú mozdonysorozatból 1924 és 1958 között 519 épült a MÁVAG-ban, ezekből 365 a MÁV megrendelésére. A jóvátételi és a kereskedelmi szállítások következtében a mozdonyok eljutottak  Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Szovjetunióba és Észak-Koreába.  A második világháború eseményei miatt  számos mozdony üzemelt részben a  felsorolt országokban, kivéve Észak-Koreát, részben Ausztriában, Németországban és Lengyelországban. A budapesti gyárban a fennállása alatt összesen 7 573 gőzmozdony épült, ezekből két 424-es is meghatározó gyári számot kapott: a gyárban elkészült 5 000. mozdony (1932) a 424,027-t, a 7 000. (1951) pedig a 424,246-ot.

A mozdonyok eredetileg széntüzelésűnek készültek, a MÁV üzemében később, 1960-as évek elején néhányat átépítettek pakura tüzelésűre, és mindenekelőtt a budapesti elővárosi forgalomban való célszerűbb felhasználhatóságára alkalmassá tették az ingavonati (közvetett vezérlésű, tolt meneti) szolgálatra, növelve ezzel a fejpályaudvarok kapacitását és csökkentve a szerelvények ottani tartózkodási idejét.

Az MVP-ben jelenleg elvben három mozdony, a széntüzelésű 424,009, és a pakura- ill. olajtüzelésű 424,247 és a 424,287 alkalmas a vonat továbbításra. A sikeres mozdonysorozat emlékét hazánkban számos kiállított ún. szobormozdony őrzi (Közlekedési Múzeum, Budapest: 424,001, Dombóvár: 424,124, Budapest, Istvántelek: 424,127, Szolnok: 424,320, Tokaj: 424,353) és külföldön (Szerbia, Szlovénia, Horvátország) egyaránt. Az MVP-ben kiállított 424,365 pályaszámú mozdony az utolsónak épült mozdony ebből a típusból.