D 108208

Kalauzkocsi

Gyártó: Ganz & Cie, Budapest, 1912
Legnagyobb sebesség: 60 km/h
Teljes tömeg: 9 t
Tengelytáv: 3300 mm
Teljes hossz: 7230 mm

A magyar vasutak 1870-től több évtizeden keresztül alkalmazták kalauzkocsiknál a korai személykocsiknál alkalmazott3,3 m-es tengelytávot. Az 1870 évi kivitel még nem teljesen vas acélvázas kivitel volt, ezt csak 1883-tól vezették be. Ekkortól alakították ki a tetőből kiemelkedő, előre és hátra jó kilátást biztosító kézifékállást.

A MÁV 1909-1916 között nagy mennyiségű kalauzkocsit szerzett be. Valamennyi kocsiban két árnyékszéket (WC) helyeztek el, mivel ekkor a személykocsikban ilyen még nem volt és ezt az utasok az állomásokon használhatták. A vasalvázas,  emelt fékállású, két árnyékszékes változatból több mint 1100 darab készült a MÁV részére.

A típusból a Magyar Északkeleti Vasút is  vásárolt.

Az Xg I jellegű továbbfejlesztett változatból  1906-1916 között 431 darab készült a MÁV részére D 108000- 108430 pályaszámokkal. Ezeknél a kocsiknál csak egy árnyékszéket alkalmaztak és elmaradt a tető fékbódé.

Az Xg I jellegű, D sorozatjelű  108208 pályaszámú kalauz kocsit 1912 szeptember 27-én a GANZ és Társa gyár szállította a MÁV részére.

A kalauzkocsi 1925 után D 61084 pályaszámmal közlekedett. 1960-ban Xp 2795 pályaszámmal üzemi kocsivá minősítették és 1979-ben a 30 55 116 6781-1 pályaszámot kapta. A forgalomból már korábban kivont kocsit felújítási céllal 1986-ban szállították a Debreceni  MÁV Járműjavító Üzembe.

A felújított kocsi futóműve teljes egészében korabeli elemekből áll és külön érdekessége a 83/KA2 jellegű kétrészű csúszócsapágy.

A kocsit felszerelték kézifékkel és légfékkel. A légfékberendezés fékhengere,  a segéd légtartálya és a gyorsműködésű kormányszelepe egy szerelési egység.

Az alváz szegecselt acélszerkezet, a kocsiszekrény favázszerkezetű, egyenes oldalfalakkal és acélbordás lapos ívű dongatetővel.